2013 február 27, szerda

naptár

Jól lehet,jó lehet minden este józanon

de te évek óta nem tudod melyeik naptár van a falon,

nem a te hibád,az idő ver át,

ami egyre jobban provokál,

és minden mentséget kitalál,

hogy miért van az hogy leredukál,

meg az olcsó,szemét kannás bor

ami felpörget bármikor

és nem kell hozzá semmiféle por,

a semmi színtelen árnyéka feszül az arcodon

de ettől látszik még a fájdalom,

amikor körülötted tombol az idő és a tér

de csak nem akar múlni  az a rossz érzés,hogy

te mindenkin segítenél,

de nem teheted

mert te vagy a beteg,

beikszel a magány

tuti befutóra tesz a halál,

színezüst színjáték a képzelet színpadán.

De ez nem a te hibád

csak az élet ver át

kikerül,elkerül

jövőd hajója a múlt tengerébe merül,

a dobókocka bűvös hatosa

csak minden szökő évben vágyaid tulajdonosa.

Mit kérdezel, ha egy szellemet idézel?

Ami válaszol,az maga a pokol

minden hibádért

kegyetlenül lakolsz.

Végtelen véletlen,

vérben úszó szerelem,

elmegy melletted,észre sem veszed.

Nem érdekel kinek felelsz meg,

nem veszed észre lehetőségeidet,

az unalom országútján menetelsz

ami történik körülötted arra sem figyelsz.

De nem a te hibád

a Világ ver át,

minden mozdulatával valami indukál,

nevetséges kis trükkjeinek

örökké szalutálsz,

amik megelőzhetetlenek,

terveid hálójában

a tehetetlenség remeg,

javíthatatlan vagy

nálad másképp működik az agy,

orvosok,tudósok

kutatják titkodat,

de te nem adod meg magad

élvezed a gyógyszereket

magadévá teszed a vegyszereket,

kusza gondolataid

kielégítenek minden fajta képzeletet,

túlszárnyalnak minden racionális keretet,

zöld utat adsz nekik

szabadon garázdálkodhatnak arra is

amerre a józan ész nem kalandozik,

álszent igazságok,

részeg hazugságok,

hullaszagot árasztó neonreklámok,

térdre akarnak kényszeríteni

egy lehetetlen helyzettel szembesíteni

de te nem törsz meg,

sorok között olvasol,

mert az újság túl sok szemetet pakol,

felállsz de nem tartassz szünetet

2 hányás közt elvonási tünetek,

de azért nem ilyen rossz a helyzeted

mert te igazából élvezed

amibe az élet bele kergetett.

Persze nem a te hibád,

a fantáziád ver á,

ami fantasztikus dolgokra képes

de képtelen megérteni -és ez rémes,hogy

hol van neki a határ

ahol minden emlék visszajár,

ezért csak marad a csapda-

-amibe beleesve

ugyanúgy telik minden este,

segítségért kiáltassz

hangodat visszhangozzák a másnapok

amik nem mindig ugyanolyanok,

ezért marad a kétségbe esés

meg a keresés,

egy tisztább élet után

amiről minden karma álmodik

és ahol Isten nem kotnyeleskedik,

a halál angyala csak szivességet tenne

ha elvinne innen jó messze,

de ez sincs ingyen

pénzbe kerül mint minden,

de neked nincs semmid és senkid,

csak néhány vagány ötleted

-józanon azokat is elveted-

fel is ötlik a kérdés:

megoldás lesz-e a segítség?

nem tudod, mert nem hagyod,

nem hagyod, mert nem tudod

saját életed senkinek a köze

makacsságod tönkretesz.

Tébolyultan ,elhagyatottan

valami kicsúszik alólad,

csak a helyzet ami megváltozott-

-pedig 2 kézzel beléd kapaszkodott

az ördög

aki testet öltött

és egy újabb italt töltött.

Megint tele vagy,

de a bőröndöd üres,

nincs hova menned

a bérletek nem érvényesek a végtelenbe,

robbanásig feszült a helyzet

megadod magad annak  akinek kellesz,

szép és annyira durva,

minden e világi ténytől elfordulva,

várod a váratlant,

belaknád a lakatlant

de lehetőségeid lakat alatt.

Kicsi ez a város

túl nagy a tét,

a rulett asztalon a fekete 13-as

mindent megér.

Megérteni téged nem lehet,

még annak is nehéz aki szeret,

pedig csak egy szerep amit játszol,

az örök vesztes az akinek látszol.

De ez sem a te hibád,

az élettelen élet ver át,

gusztustalan létezés formák

rejtik el a lényeg titkát,

amitől élvezhető ez a lét

és átlépheted szégyenlősséged küszöbét,

és eléred teljesítő képességed tetejét,hogy

felfedezd a világ szépségét,

kényszerített közhelyek

buta sémáit átlépve

izgalmas dolgok mennek végbe,

mert te szent akarsz lenni

szentül hinni a békében,

lehetetlen élni ennyi félreértésben.

De az a naptár ott a falon,nem hazudik

évek óta hozzád igazodik

elindul,megáll

és ez mind-mind csak a te hibád!

Szerző: TTTAAA

közzétette: 14:27-kor
2013 február 27, szerda

egy néma pillanat

Ha Te hallgatsz

én nem mondok semmit,

halovány mosolyod mögött

a mondat véget ér.

Összeeskövést sző  a csend

ellenem vall a jelen pillanat.

Ez a gondolat most nem jó sehova,

talán gyönyörű klisékbe,

ahol millió ugyanaz próbál más lenni.

Talán kirakatok ablakába,

unalmas filmak jeleneteibe.

Bársonyos szerelem tüskéin,

a vágy mocskos abroszán-

ahol gonosz szerelmed egyre jobban vonzz-

lesz majd otthona

a kimerült érzéseknek

a felhevült ingereknek.

Ahogy  a hullámvölgyek

hegyekké nőnek,

vulkán robban,

a tűzhányóból nincs kiút.

A minden is elég ebben a tűzben.

Semmisem elég ebben a tűzben.

Te meg csak nézel némán,

szótlan a szád,

szemed szenvtelen.

Most mire gondolsz?

Most mit is mondhatnék?

Szerző: TTTAAA

közzétette: 12:48-kor
2013 február 27, szerda

nem vagyok

Nem

nem vagyok

nem vagyok jó

nem vagyok elég jó

nem vagyok elég jó neki

nem vagyok még elég jó neki

nem vagyok még mindig elég jó neki.

Soha sem leszek az aki igazából lehetnék

soha sem leszek az aki igazából

soha sem leszek az aki

soha sem leszek

soha sem

soha.

Nem vagyok még mindig az aki igazából lehetnék.

Soha nem leszek az aki elég jó neki.

Szerző: TTTAAA

közzétette: 12:25-kor
2013 február 24, vasárnap

dob és basszus

a dob meg a basszus

amikor magam vagyok a ritmus

tombol egy ősi rítus

minden csatornába eljut

az ez aktuális aktus

a basszus meg a dob

a monotonitás ami feldob

semmi sincs ami tiltott

a minimalitás az ami megfog

a hangzavar mindent elmos

<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/2p_CQ5Xaqlw" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

bonyolult tört ütemek

az űrből jön az üzenet

rádió-éter ügyelet

frekvencia gyártó üzemek

lehúnyt szemmel figyelem

az érzés mégsem idegen

ahogy a hangfal küldi a jeleket

semmi más nem kap szerepet

előcsal egy szellemet

irígyek most az istenek

feszülnek az idegek

kavarják az álló vizeket

Szerző: TTTAAA

közzétette: 11:35-kor