2011 december 30, péntek

Vágyom rád

A vihar szele
már itt kavarog.
A csend nyugalma
már magával ragadott,
de mindjárt vége,
őrülj meg, kérlek!
A pillanat távolodik,
hangok szűkölnek.
De én megkeresem a szépet,
a puhát, a lágyat, az érzékit,
fáradhatatlanul, eltávolodva
mindenfajta racionális magyarázattól
vágyom rád!

 

Szerző: TTTAAA

közzétette: 23:02-kor
2011 december 13, kedd

az éjszaka

Az őrület határán bolyong ez az éjszaka

a jéghideg álom megtörik a sötétségben,

kábultan sétálnak a csillagok,

hanyag természetességgel

nem-múlik az idő,

a percrobbanás:

zavartalan közönnyel ejt ámulatba.

Mára kifundált

holnap aberráció

mereng az ablakban.

Szív-szelet szeret-ne

de fél,

a fény-kép-telen merevség

rezzenéstelen arccal fürkészi arcom.

Unalomig erősödik a monotonitás

zajtalan

árva

hangrezgések gyújtanak öröm tüzeket.

Az éjszaka nem tágít:

bolondulásig harcol,támad

csak a józan ész fogy

a kilátástalan ridegségben.

Szerző: TTTAAA

közzétette: 05:36-kor
2011 december 13, kedd

néha minden olyan....

Amikor minden azzá válik

aminek sosem kellet volna lennie,

mikor minden olyan,amikor

épp semmilyennek sem kéne lennie,

amikor semmi sem olyan

ahogy mindig is kellet volna lennie,

mindig mikor a semmi és a minden

azzá lesz amivé mindig is kellet volna válnia...

Szerző: TTTAAA

közzétette: 04:26-kor
2011 december 13, kedd

néha minden olyan....

Amikor minden azzá válik

aminek sosem kellet volna lennie,

mikor minden olyan,amikor

épp semmilyennek sem kéne lennie,

amikor semmi sem olyan

ahogy mindig is kellet volna lennie,

mindig mikor a semmi és a minden

azzá lesz amivé mindig is kellet volna válnia...

Szerző: TTTAAA

közzétette: 04:26-kor
2011 december 13, kedd

a semmi küszöbén

Silány ez  a gondolat

felszárad mint egy köpés az aszfalton,

a szemközti házfalon villódzó fények

önmagukért beszélnek.

Gyors szuszogások

a lélek kínjait szajkózzák,

egy újabb cigaretta:

csak a semmibe meredő alkalmatlanság ásítását

varázsolja füstté.

Névtelen esték

odázzák a tisztulást,

a nyár nevetését

kabátzsebbe rejti a hideg kéz.

Önmagam martalékává válok

itt a semmi küszöbén,

elmém már máshol zarándokol

de testem az enyészet oltárán imádkozik.

Szerző: TTTAAA

közzétette: 04:17-kor
2011 december 12, hétfő

A vég pillanatai

Mocskos arcú pillanatok
az ablakra tapadva
ordítják a fájdalmat
minden halk szavamra.
Kilépve az időből
megtestesülve a térben
kiszámíthatatlan holnapra
ébred az emlékem.
Elfelejtett apróságok
gondolatok a zsebemben
kiélezett pillantások
kutatnak a fejemben.
Máshová tartó másságok
ugyanabban a létben
kifakult múlt szárnyalások
a jelentéktelen végben.

Szerző: TTTAAA

közzétette: 10:20-kor
2011 december 12, hétfő

A vágy villamosa

A vágy villamosa aludni tér
gondolatban retteg egy kicsit
álmodik új, szebb útvonalról
melyen a boldogság remízébe ér.
Örök körforgás az élet színpadán
jel  - mez - telen darab
rendezte az absztrakt expresszionizmus
üres nézőtér előtt
szakadt függöny sejti a szomorú véget.
Felhő ráncok az égbolt ruháján
csillogó napszikrák, csillagok kertjében
kikelni képtelen képzelet
bucskázik az enyészet tükrében.

 

Szerző: TTTAAA

közzétette: 10:17-kor
2011 december 6, kedd

az egyszerűség bonyolultsága

Kezemben tartva a bizonytalanságot

meg-meg ingok

ingoványra visz ez a letérés

érzés,vérzés

2 halál között

milyen az élés-kamra

karma

ez a marha ugyanazt akarja

mint a karja

vagy a tarja

elhiteti velem,hogyértékes

mint aki falja?

nyalja?

lealacsonyított ország alma

állja...

mint az álla

a pofonok közt a gazdag zabálja

kivitelezhetetlen érdek szférák kölcsönös netovábbja

ahol

papok pakolnak paplan alatt

apácák alattomos agyaiban alkalmazkodik az

élet

véglet?

kimeríthetetlen tények

minden másra vonatkozó képlet

ami 1 féreg

ami isten fél-kegyelméből

alkotta meg ezt a létet

de még mindig nincs vége...

kényszeríthetetlen változások

megannyi agy réme

amitől félek

teljesíthetetlen részek

részeg

aki félszeg

akin 1 fél-szeg sem segíthet.

Aztán csak várom a bizonyosságot

amiből kiindulva

megalapozva

az  összes gazdag adakozna

kielégíthetetlen vágyából

kicsit vissza fogna

vissza kozna

eladósíthatatlan vagyonát

valami érthetetlenségből adódan

jóra  fordítja

megbódítja

eltervezhetetlnül előre

mozdítja

nem úgy mint a birkák

akik ha bírnák

inkább inkább az inkák

tüzés vizét innák -ha bírnák

kicserélhetetlen szertartásokból tanulva

minden ősi törvényt felrúgva

mostanság minden indián be van rúgva

de ez a folyamat nem lett hosszúra nyújtva

nem rétes ez,és nem valami torta

kifejezetten az ha egy népcsoprtot halálra gyilkolnak

gondolat-kihagyás-miegymás

mi egymást vállaljuk-én+valóság

a valószínűsíthetelenség erejéből fakadó

mindenre át másolható

katasztrófikus álom-álmodó

aki csak arra jó

mint minden mástól elvonatkoztatható

mert semmi sem elutasítható

ha-csak nem oda való-

-világtól teljesen

elidegenített

agy-diaszpóra

aki nem hallgat a szóra

próbál megélhetést találni

elvégtelenített katasztrófa mámorban

eltűnni a kámforban

kár is lenne keresni

elveszett a mámorban

a magátol gerjedő káoszban

-pedig nem is járt laoszban-

és ez

visszaigazolhatatlan

mert 1 igazolatlan

megmagyarázhatatlan

országban

össszetéveszthetetlenül

semmit mondó zónában

valaki bölcsességet zeng

ebben az órában

ódában -zengek

valakiért

megmagyarázhatatlanul-tanul

de nem Ő az úr

uralkodik mégis...

vadul....

...elér-

-ameddig a karom

ha nyújtom-ahova akarom

lerágja a szörnyeteg

amit ha látok majd felismerem

1 elnemesíthetetlen vágyódás

tudás várfokán

ahol a

talány

lánnyáváltozva

fokozhatatlanná

amortizálja

az egyszerűség bonyolultságát

Szerző: TTTAAA

közzétette: 06:28-kor